A Magyar Közút rövid, de valós története

 A hó mindig váratlanul érkezik. Főleg januárban, főleg a közútkezelőnek. Nyár óta erre készülnek mint a gyerekek de minden télen meglepődnek. Fehér, hideg, csúszik, mi a f@@@om ez? Lehet, hogy ez a hó? Aztán elkezdik:
- Hol van a só?


- Azt nem vettünk főnök mert volt homok.
- Hol a homok?
- Mondom, csak volt. Eladtuk a Janinak amikor vakolta a házát.
- Ba@@@tok meg. Hol a sószóró? Majd megy üresen legalább látják, hogy mozgunk.
- Hát a telephelyen, de nem tud kijönni mert nincs gázolaj benne.
- Hol a gázolaj?
- Hát kifolyt itt a földre a nyáron, aratáskor a nagy melegben oszt elpárolgott.
- Akkor vigyetek lapátot
- No, nem! Annak nyele van, még dolgozni kellene vele.
- Söprű?
- Azzal az anyósom jár a boltba. Különben is, majd elolvad egyszer.
- Nem baj, akkor üljetek traktorra, oszt menjetek ki kaszálni, ne mondhassák, hogy nem csinálunk semmit.